Színpompás világban élünk, folyamatosan körül vagyunk véve színekkel, amely magában hordozza azt a tényt is, hogy kölcsönhatásban vagyunk velük, befolyásolják a mindennapi életünket, a hangulatunkat, a természetünket, az érzelmeinket, de még a biológiánkat is. A színpszichológusok szerint azért játszanak erőteljes szerepet az emberi döntéshozatalban, mert fizikai hatást gyakorolnak ránk és a világ összes tárgyához színeket társítunk. De hogy milyen hatást is gyakorolnak ránk pontosan? Ismerd meg és fordítsd a javadra, illetve ismerd meg a 2021-es Pantone “Év színét” és a mögötte lévő társadalmi üzenetet is.

Az embereket mindig is foglalkoztatták a színek – gondoljunk csak Hippokratészi emberi vérmérsékletre, az ókorban az alapelemek jelölésére, vagy a címertanra stb.-, és a tudomány minden területén kutatás tárgya a mai napig. Carl Jung pszichológus négy személyiségtípust állított fel, amely csoportokba ma Katherine Briggs és Isabel Myers típusindikátora alapján soroljuk be az embereket és ezekhez a személyiségtípusokhoz négy szín és négy elem is kapcsolódik (kolerikus=vörös=tűz, szangvinikus=sárga=levegő, flegmatikus=zöld=víz és melankólikus=kék=föld). 

A színtudomány létező tudományág, amelyben a színek emberekre való hatását tanulmányozzák és ezen kívül is tele vagyunk pszichológiai elméletekkel a színek szerepéről. 

Kurt Goldstein, a színtudomány úttörője így fogalmaz:

“Nem igényel különleges bizonyítást, hogy a színek befolyásolják a szerves életet. Ha megnézzük, milyen színpompás a körülöttünk lévő élővilág, azonnal beláthatjuk ennek az igazságát.”

Az idők folyamán egész iparágak épültek a színekre és foglalkoztak vele hivatalosan, gondoljunk a belsőépítészekre, a festéküzletekre, a művészellátókra (és művészekre) vagy épp a grafikusokra, dizájnerekre, a divatiparra és a végtelenségig lehetne folytatni a sort. Sőt, mivel a színek ennyire jelen vannak az életünkben és óriási erővel hatnak is ránk, léteznek színekre specializált pszichológusok is.

A mai színpszichológusok szerint a színek két okból játszanak erőteljes szerepet az emberi döntéshozatalban:

  1. Az egyik, hogy fizikai hatást gyakorolnak ránk.
  2. A másik pedig, hogy a világ szinte minden kellemes vagy kellemetlen tárgyához színeket társítunk.

“Nagyobb eséllyel emlékszünk egy helyre, amely színes, mintha egy fekete-fehér képen látjuk”

Ezt támasztja alá, amikor egy kísérletben a váltott műszakban dolgozó munkások biológiai órája jobban alkalmazkodott az esti műszakhoz kék, mint fehér vagy sárgás fényben.*

De nagyobb eséllyel emlékszünk egy helyre, amely színes, mintha egy fekete-fehér képen látjuk. A színes jeleneteket mélyebben tudjuk rögzíteni az emlékezetünkben és hatékonyabban tudjuk fel is idézni később a fekete-fehérekkel szemben. A piros szín például rombolja a szellemi teljesítményt iskolai és tudományos környezetben, de csak akkor, egy feladat nem igényel éberséget, mert ellenkező esetben éppen hogy fokozza a teljesítményt.

Ezenkívül sporteredmények is múlhatnak azon, hogy egy versenyző (vagy épp az ellenfele) milyen színű ruhát visel. Például a piros szín kvázi pszichológiai szteroidként hat a kékkel szemben, ** valamint a fekete mez agresszívabbá teszi a játékosokat. Az emberek is agresszívabbnak ítélnek meg valakit ha feketében van, mintha szürkében, vagy fehérben lenne.*** Sajnos ez a megítélés a rasszizmus miatt igaz a bőrszínekre is, és több szociálpszichológiai kísérlet is bizonyítja, hogy nagyon nehéz megfordítani a fehér és jó illetve a fekete és a rossz közötti különbségeket. 

De a színek az okai annak is, hogy csökkentek a bűnözési mutatók Japánban és Skóciában, miután a rendőrségi villogókra emlékeztető kék fényű utca lámpákat helyeztek el.****

Ám a színek nemcsak azért erőteljesek, mert fizikai reakciókat váltanak ki, hanem azért is, mert az őket megtestesítő tárgyakra emlékeztetnek – a vér vörösére, az ég kékjére, a nap sárgájára vagy a fű zöldjére

Színek a világban

Egy japán pszichológus gyerekek rajzait megfigyelve arra jutott, hogy az egyes színeket eltérő dolgok ábrázolására használták. Fekete krétával élettelen dolgokat rajzoltak (autó, épület), ám élőt (növény, ember, állat) sosem, azokra élénk, élettel teli színeket használtak. 

A világ különböző részein élő emberek, különböző dolgokra asszociálnak a színekről, ami arra utal, hogy ezek a kapcsolatok nemcsak biológiai szinten vannak belénk kódolva, hanem társadalmi preferencia is.

A világon a legtöbben a kék színt szeretik – ez a kékjelenség. Ennek egyszerű magyarázata is lehet, méghozzá az, hogy ezt a színt a tiszta égbolttal, vagy a nyugodt tengerfelszínnel azonosítjuk. Bár Honkongban kevésbé népszerű, mert a szomorúsággal hozzák összefüggésbe. Az USA-ban szeretik a feketét, amelyet az erővel, férfiassággal azonosítanak, ám mondjuk hazánkban már kevésbé kedvelik a gyász jelentése miatt.

Ám a kontextustól és árnyalattól is függhet, hogy milyen hatással van ránk. A piros jelenthet veszélyt (piros lámpa) és szerelmet is (szív), a kék figyelmeztethet (rendőrség), de nyugtathat (óceán hullámzása), a sötét zöld bágyaszthat, a rikító zöld pedig élénkíthet és így tovább. 

Azért általában a kék nyugtat, a vörös gerjeszt, a sárga kíváncsivá tesz a zöld harmóniába hoz. Viszont van egy szín, amelynek a hatása nem annyira közismert, pedig számos kutatás és vizsgálat kavart nagy port körülötte a 80-90-es években. A rózsaszín hatása egyaránt bevethető hiperaktív gyerekeknél és agresszív bűnözőknél. 

A lavinát elindító első jelentősebb vizsgálat Alexander Schauss professzor nevéhez fűződik. 153 férfi erejét mérte fel úgy, hogy az erőpróba előtt 1 percig egy színes kartonlapot kellett bámulnia. Az erőkifejtés annyi volt, hogy az illetőnek fel kellett emelnie a karját, majd a kísérletvezető megpróbálta visszanyomni. Amikor rózsaszín kartonlapot bámulták, jóval kevesebb ellenállást fejtettek ki, csökkent az erejük. Mintha a rózsaszín kartonlap kiszívta volna az erejüket.

Amikor Schauss megismételte a kísérletet – csak ezúttal rugós erőmérőt használva-, ugyanaz volt az erőpróba végeredménye. A rózsaszín karton nézése után jóval gyengébbek voltak a kísérletben résztvevők.

Ez a kutatás aztán számtalan hasonlót indított be, és két évtizeden át foglalkoztatta a közvéleményt és a tudományt egyaránt.

A színek és az üzlet

A színeknek, mint láthattuk hatalmas erejük van és lépten-nyomon hatnak ránk. Nincs ez másként akkor sem, amikor a vállalkozásunkról vagy a céges kommunikációs anyaginkról van szó. Ha ismerjük a színek (pszichológiai) hatásait, akkor ügyesen tudjuk használni és a javunkra fordítani őket.

A színek és a személyiség

A DISC személyiségteszt négy különböző viselkedési stílust különböztet meg, amely ez az egyik legelterjedtebb viselkedést felmérő eszköz. A mozaikszó a domináns, befolyásoló, stabil és szabálykövető szavak angol megfelelőinek kezdőbetűiből született és kizárólag a látható, megfigyelhető jegyek alapján segít beazonosítani, tudatosítani, hogy ki melyik kategóriába tartozik. Ha kíváncsi vagy, hogyan győzik le a kreativitás gyilkosokat a különböző színek, olvasd el ezt a cikket is.

Az Év Pantone színei

A Pantone Intézet minden év végén kihirdeti a következő évre vonatkozó “Év színét”, amelyet a világban zajló történések, a mélyben meghúzódó társadalmi trendek ihletik. Nézzük a legutóbbiakat. Míg 2017-ben a lombzöld volt az év színe a Pantone szerint, 2018-ban az ultraviola, 2019-ben az élénk korall hódított, addig 2020-ban pedig a Classic blue kért helyet.

2021-re a Pantone intézet két árnyalat kombinációját jelölte ki az év legfontosabb mondanivalójának közvetítésére. Az Illuminating napsárgáját és az Ultimate Gray halvány szürkéjét, amit a borítóképen is láthatsz. A szürke a biztonságos alapot szimbolizálja, a sárga pedig az optimista hozzáállást. A lelki megküzdő képességhez mind a kettőre szükségünk van. Két lábbal a földön, szilárd támasztékon állva, az arcunkat a melengető napfény felé fordítva bizakodóan tekintünk a jövőbe.

A Pantone megfogalmazása szerint azt szeretnék sugallni ezekkel a színekkel, hogy higgadt bölcsességet, és a derűs intuíciót is használjuk a további utunk során, legyünk nyitottak az új gondolatokra, koncepciókra, mert képesek vagyunk megküzdeni az új kihívásokkal.

Ez a színpáros erőt és optimizmust sugall. Komolyság és racionális gondolkodás, vidámság és intuíció nem állnak háborúban egymással. Mind a két megközelítési módra szükség van ahhoz, hogy szembe tudjunk nézni a kihívásokkal. A sárga egyébként a kommunikáció és a kreativitás színe is.

Csempésszük bele az Év színeit az életterünkbe és érezzük a jótékony hatását.

** Hill, Russel A. – Barton, Rober A. :” Red enhances human performance in contest.” Nature (2005)
*** Frank, Mark G. “The dark side of self and social perception”, Journal of Personality (1988)
*****Adam Alter – Kijózanító rózsaszín (HVG Könyvek)

Több száz hasonló cikket találsz a Szikra magazinblogon. Kíváncsi vagy?

Ha márkaépítés, tartalomkészítés, webdesign vagy kreativitás témában van kérdésed/kérésed, kérj időpontot egyéni konzultációra vagy vedd fel velem a kapcsolatot.
Tags: