A dizájn az ember alkotta termék lelke
– mondta egykor Steve Jobs, aki az Apple dizájnvezérelt vállalati kultúrájának kialakításával megalapozta a cég hosszú távú sikerét.
A dizájn ott van körülöttünk mindenhol, és befolyásolja az életünk minőségét.
Véleményt alkotunk róla, és döntéseket hozunk, amikor ruhát, könyvet, karórát, autót vagy újságot vásárolunk. Ott van a városban, ahol élünk, a szobában, ahol vagyunk, a székben, amin ülünk, a tárgyban, amit fogunk, és mindenben, amit magunk körül tapasztalunk. Van érzésünk, benyomásunk vele kapcsolatban, ami alapján megítéljük, és ahogyan használjuk. Kényelmes? Betölti a funkcióját? Örömmel tölt el minket a használata?
Élvezzük, ha jól fog a toll, ergonomikus a szék, olvasható az újság, illik a cipő a lábunkra, kényelmes a házunk, de utáljuk, ha nem jól kezelhető a telefon, döcög a villamos, nyomasztó a tér, ahová belépünk, és ha nehezen tájékozódunk valamelyik weboldalon. Általában nem is vesszük észre a dizájnt, csak ha rossz, hiszen a legtöbb tényezője láthatatlan és tudat alatt hat.
A dizájn végső soron a termék (vagy szolgáltatás) és a használója közötti kapcsolat, célja pedig az ember életminőségének javítása.
Optimális esetben nem öncélú, hanem segít a termék megértésében. Magától értetődő, időtálló, következetes, vagyis az alkotás részletei összhangban vannak egymással. A jó dizájn elősegíti a vásárlást, innovatív, segít felkelteni és fenntartani a figyelmet, érzéseket közvetít és interakcióba lép a használójával. A dizájn az, ahogy valami kinéz, ahogy érzünk iránta és ahogy használjuk.
John Ive, az Apple dizájntervezője mondta egyszer, hogy
ma már nem tárgyakat tervezünk, hanem azt, hogy a felhasználók miként gondolnak majd az adott dologra; milyen tartalommal, jelentéssel telítődik majd, milyen funkciót tölt be, és milyen lehetőségeket rejt.
Kreatív gondolkodási keretrendszer
A dizájn kialakítása kreatív tervezési folyamat eredménye, ahol keretek mentén kell mozogni, hogy kordában tartsuk az ötleteket, és valós igények mentén találjunk megoldást a problémára.
A Stanford Egyetem által népszerűsített dizájngondolkodás a formatervezők vizuális érzékenységére épít, és behozza azt a mindennapok üzleti gyakorlatába. Lényege a nyitottság az emberek véleményére és a kreatív problémamegoldás. A folyamatban már a termékfejlesztés során is az ügyfél áll a középpontban: az ő valós igényei mentén keresünk megoldást valamilyen problémára, fejlesztünk terméket, találunk ki szolgáltatást. Ehhez használhatunk kollektív ötletelést, időmenedzsment-taktikákat, interjú-technikákat, grafikai megoldásokat, tervezési, szervezési és egyéb szabályozott módszereket.
A kreatív folyamatot öt lépésben lehet a legjobban meghatározni, ezt olvashatjuk többek között Csíkszentmihályi Mihálynál, a kreativitás neves szakértőjénél is (lásd keretes írásunkat). A kreatív folyamat komplexitásához fontos a rendszerezés, amely azzal a céllal indul, hogy megoldjunk valamilyen problémát.
A cikk folytatását a HVG Business Magazin 2017/3. számában vagy a HVG Business Magazin online oldalán olvashatod el.
