Az AI elveszi a kreativitásunkat? A munkánkat? Vagy épp ellenkezőleg, új szintre emeli azt?
Egyre többen teszik fel ezt a kérdést, miközben a mesterséges intelligencia egyre jobban beépül a mindennapjainkba. Félelem van bennünk: ha a gépek gyorsabbak nálunk, ha jobban rendszerezik az adatokat, ha pontosabb előrejelzéseket adnak, akkor mi marad nekünk? De tegyük fel ezt a kérdést másképp:
mi teszi az emberi gondolkodást igazán különlegessé?
A válasz az agyunk kettős működésében rejlik. Az emberi elme nem egyetlen módon gondolkodik – két különböző, de egymást kiegészítő rendszerben működik: a bal és a jobb agyfélteke összehangolt munkájával.
A jobb agyfélteke intuitív, kreatív, asszociatív. Ez az oldalunk felelős az érzelmekért, a vizuális gondolkodásért, a nagy ötletekért, a hirtelen megérzésekért. A bal agyfélteke logikus, elemző, rendszerező. Ő az, aki a gondolatokat sorrendbe állítja, összefüggéseket keres, kiszámolja a következményeket és formát ad az ötleteknek.
A kreativitás nem egyedül a jobb agyfélteke műve, hanem a kettő együttműködésének eredménye. Hiába van egy zseniális ötleted, ha nem tudod megvalósítani. És hiába vagy logikus és precíz, ha nincs, amit rendszerezz. Ahogyan a két agyfélteke együttműködése hozza létre a teljes emberi gondolkodást, úgy az ember és az AI együttműködése is hatékonyabb, mint az egyik önmagában.
Most pedig nézzük meg részletesen, hogyan bontakozik ki ez a párhuzam az emberi intelligencia és a mesterséges intelligencia kapcsolatában.
Hozom tovább ezt az analógiát! 🙂
Jobb agyfélteke = Emberi intelligencia
Tudod, mi történik, amikor egy zseniális ötlet eszedbe jut? Egy hirtelen villanás, egy asszociáció, egy érzés, amit nem tudsz azonnal megmagyarázni. Ez a jobb agyféltekéd munkája.
Mi nemcsak gondolkodunk, hanem érzünk, álmodunk, inspirálódunk. Egy festő színeket választ ösztönösen, egy író metaforákat talál ki spontán, egy vállalkozó egy problémából izgalmas lehetőséget lát meg. Ezek az AI számára egyelőre elérhetetlen területek.
De itt a csavar: az inspiráció önmagában nem elég. Hány zseniális ötlet maradt meg puszta gondolatként, mert nem volt mögötte rendszer vagy kivitelezési terv? Nopláne a kreativitás maga a cselekvés is, és a cselekvést a bal agyfélteke szuperul támogatja, illetve most az analógiánkkal élve a mesterséges intelligenicával spékelt programok szuperul támogatják a megvalósítást. Remek közvetítő közegei lesznek a kreativitásunk becsatornázásának. Ahol vagy amivel formát öltenek.
Bal agyfélteke = mesterséges intelligencia
Ha a jobb agyfélteke az „álmodozó”, akkor a bal agyfélteke a „rendszerező”. Ő az, aki a káoszból struktúrát csinál, aki összerakja a mondatokat, kiszámolja a költségeket, optimalizálja a terveket. Pontosan ezt csinálja az AI is.
Az AI nem kreatív? Lehet. De elképesztően gyors és precíz. Olyan adatokat dolgoz fel, olyan összefüggéseket talál meg, amelyekről egy ember nem is álmodhat. Egy orvosi diagnózisnál másodpercek alatt átfutja az összes létező kutatást. Egy vállalkozásnál pillanatok alatt megjósolja a trendeket.
És itt jön a kérdés: ha az AI ennyire hatékony, mi marad nekünk?
A válasz összetett:
a nagy ötletek, az emberi intuíció, az érzelmek és a kreatív gondolkodás, amihez az AI csak eszköz.
Az AI gyorsan és pontosan dolgozik, de mindig csak azzal, amit már ismer. Nincs meg benne az az ösztönös megérzés, az a „megérzem, hogy ez működni fog” pillanat, amitől egy vállalkozó egy új piacot talál, egy művész egy új stílust teremt, vagy egy kutató egy forradalmi elméletet vet fel. (Az AHA-pillanatról más sokat olvashattál tőlem, a kreatív folyamat egyik fontos állomása).
Gondolj bele: a legnagyobb felfedezések és művészeti alkotások nem tisztán logikus következtetésekből születtek. Edison nem azért találta fel a villanykörtét, mert egy gép kiszámolta, hogy így lesz a legjobb, hanem mert hitt egy ötletben, és addig próbálkozott, míg működött. Picasso nem egy algoritmus alapján alkotott új művészeti irányzatot, hanem mert merte másképp látni a világot és elég bátor volt meg is mutatni művészetén keresztül ezt a más látásmódot.
Vagy te, aki megéreztél egy pillanatot, és léptél miközben elemedben érezted magad, mindegy, hogy egy különleges pitét sütöttél, matematikai képletet oldottál meg, weboldalt terveztél vagy üzleti tervet írtál.
Az AI képes előrejelzéseket adni, rendszerezni, optimalizálni – de az „AHA!” pillanat és az azt megelőző inkubációs állapotban lezajló folyamat – amiben benne van az összes érzelmünk, tapasztalatunk, kapcsolódásunk, fantáziánk, empátiánk, gondolkodásmódunk stb. -, amitől lelke lesz a dolgoknak, mindig az emberé marad.
Ez a kreativitásunk lényege: nem csak az adatokból kiindulni, hanem a lehetetlent is elképzelni. Az AI nem „álmodozik”, nem gondolkodik metaforákban, nem kérdőjelezi meg az eddig ismert mintákat – ez az, amit csak az ember tud.
Az AI nem veszi el tőlünk a kreativitást – de ha nem tanuljuk meg jól használni, akkor saját magunk szorítjuk háttérbe a lehetőségeinket. Az ember mindig is úgy fejlődött, hogy eszközöket talált fel és használta őket a saját céljaira. Most itt van egy új eszköz, ami nem vésőt vagy ecsetet ad a kezünkbe, hanem egy gondolkodó partnert, egy rendszerező segítőt, egy gyorsítót.
Nem az a kérdés, hogy az AI kivált-e minket, hanem hogy mit kezdünk vele. Félhetünk tőle, vagy megtanulhatunk vele együtt dolgozni – és ha jól csináljuk, olyasmit hozhatunk létre, amit eddig nem is tudtunk elképzelni. Ahogyan a jobb és bal agyféltekénk összehangolt működése teszi lehetővé, hogy igazán nagy dolgokat alkossunk, úgy a mesterséges intelligenciával való együttműködés is egy új szintre emelheti a kreativitást.
A kreativitás mindig arról szólt, hogy kilépünk a megszokottból, feszegetjük a határokat, új nézőpontokat keresünk. Most itt egy új határ, egy új lehetőség.
Te mit hozol ki belőle?
