„Átkeletem az óceánon, hogy lássam az erőt, mely a világot mozgatja…” – mondta Rakonczay Gábor, aki 75 nap és 10 óra alatt, 5123 kilométert megtéve átszelte az Atlanti-óceánt egy kabinos kenujával. Egyedül. Március 9-én érkezett meg Antigua kikötőjébe.
Ez az expedíció több volt, mint egy óceánátkelés. Ez egy belső utazás is volt, ahol nemcsak a fizikai kitartás számított, hanem az az elképesztő mentális energia, amely minden egyes evezőcsapás mögött ott volt.
A kreativitás nemcsak alkotás, hanem alkalmazkodás
Gábornál az extrém sport az a közeg, ahol felszabadul benne az a mentális energia, amit kreativitásnak hívunk.
Nem ecsettel, nem hangjegyekkel, nem számokkal, nem formákkal, hanem döntésekkel, megoldásokkal, alkalmazkodással formálja meg a saját világát. Egy ilyen expedíció nemcsak fizikai, hanem egy elképesztően összetett mentális kihívás is:
- tervezés,
- kitartás,
- a folyamatosan változó környezethez való alkalmazkodás,
- óriási kockázatvállalás,
- a szabadság félelmetes megélése,
- és a saját határainak újradefiniálása.
Mert a kreativitás nemcsak művészet. És nemcsak üzlet, nemcsak tudomány, nemcsak… hanem a szemléletmódunk.
A kreativitás ott van minden nehéz helyzetben
Kreativitás az is, amikor valaki képes minden helyzetben új perspektívát találni. Amikor a lehetőségek helyett korlátokat talál maga körül, mégis meglátja azt az egyedi utat, amelyen tovább tud haladni.
A kreativitás ott is tetten érhető, ahol nincs vészforgatókönyv, csak az adott pillanat – és valahogy mégis mindig megszületik a megoldás.
Az óceán közepén nincs vészjelző gomb, nincs „kilépés” opció. Ha valami elromlott, Gábor nem hívhatott szerelőt, nem kérhetett segítséget. Egyetlen dologra támaszkodhatott: a saját elméjére – és arra a képességére, hogy mindig újraírja a játékszabályokat, ha a helyzet úgy kívánta. És az önbecsülésére, hogy hisz magában, abban, hogy képes megoldani a helyzetet, hogy menni fog.
A komfortzóna elhagyása a szabadság egyik formája
Kreativitás az is, amikor valaki egyszerűen jobban érzi magát a komfortzónáján kívül, mint belül. Mégha nem is csak picit, hanem jóval túlhaladva azt. Amikor nem a biztos part megérkezése nyugtatja meg, hanem az, ha halad előre, akár a végtelenbe is.
Gábor most befejezte extrém sportolói pályafutását. De amit hátrahagyott, az több, mint rekordok sora: megmutatta, hogy a határok feszegetése nemcsak az óceánon, hanem a mindennapokban is ott van – és hogy a valódi kihívás nem az, hogy elérjük a célt, hanem hogy megtaláljuk azt az erőt, ami visz bennünket. Bármin át.
Hol találjuk meg a saját óceánunkat?
Hatalmas gratuláció neki! És egy kérdés nekünk: Hol érzed magad igazán elemében? Hol szabadul fel benned az a mentális energia, ami a legjobb önmagaddá tesz?
Én ezt a kérdést viszem magammal mindig. Az én kreativitásom itt talál medret: hogy mások is megtalálják ezt a választ önmagukban. Ez a Szikra Hub küldetése is.
A Power skillek – kreativitás, motiváció, rugalmasság – mind óriási erőforrások. Gáborban ezek maximális töltöttséggel működtek az óceánon.
De ezek az erőforrások nem csak extrém helyzetekben léteznek. Mindannyiunkban ott vannak. A kérdés csak az, hogy megtaláljuk-e a saját óceánunkat, ahol igazán felszabadulhatnak.
Sokat meríthetünk Gábor útjából. És talán itt az idő, hogy a sajátunkra is ránézzünk.
