A neve egy kicsit becsapós, mert nem művészeti tevékenységről van szó, hanem motivációs stratégiáról. Én úgy mondanám, hogy kreatív gondolkodás másként, ötvözve a designerek vizuális érzékenységét az üzleti szemlélettel és mindezt különféle módszertanokkal átitatva. Az egész egy folyamat, vagy inkább egyfajta gondolkodásmód amellyel szuper megoldásokkal állhatsz elő egy (üzleti) problémára viszonylag rövid időn belül. Ráadásul még jól is szórakozol.
Nemrég részt vettem a Google GRUNDON a Design Thinking c. workshopon, amelyet a Google Magyarország egyik munkatársa – egy nagyon aranyos hölgy – Boncsér Henrietta tartott és amely a Freelancer Fesztiválhoz kapcsolódóan került megrendezésre.
Akkor most designul gondolkodjak?!
Ahogy vesszük. Mint mondtam ez egy olyan módszertan, amely több módszerből táplálkozik és a jobb agyféltekének kitüntetett figyelmet szentel. Már írtam a (magyar) oktatási rendszer ismeretkonzerves kudarcáról, amely a bal agyféltekét támogatja és általában csak egy megoldást tekint helyesnek, nem igazán kacsingat ki a dobozból. A design thinking lényege, hogy vegyünk észre minél több megoldást és ötletet egy-egy problémával kapcsolatban, figyeljünk a valós igényekre és mindezt úgy, mintha játszanánk.
Használhatunk benne brainstorming elemeket, időmenedzsment taktikákat, mindmapet, interjú technikákat, grafikai megoldásokat, tervezési- és szervezési módszereket.
A design thinking lényege, hogy legyünk nyitottak az emberek véleményére és kreatív módszerekkel találjunk megoldást a problémákra. Egy termékfejlesztés esetén is az ügyfél legyen a középpontban, az ő valós igényei mentén találjunk megoldást, fejlesszünk terméket, találjunk ki szolgáltatást.
És mi köze a designhoz?
A designerek, grafikusok vizuális érzékenységére épít és hogy ezt a látásmódot miként lehet behozni az üzleti életbe és sikeresebbé tenni projekteket. Egyébként az egész 1960-ben egy londoni konferencián kezdődött, ahol híres designerek értekeztek a designgondolkodás mérnöki, ipari és építészeti ágazatokban betöltött szerepéről.
A módszer leghíresebb szószólója a Szilícium-völgyi tanácsadócég, az IDEO vezetője, Tim Brown , aki a design thinking témában rendszeresen publikál pl. a Harvard Business Review vagy a Wall Street Journal hasábjain.Van is egy szuper TED-es előadása a témáról.
Szóval design + kreatív gondolkodás + üzleti szemlélet
Beleszerettem. De most komolyan, összeállt a következő 10 évem… ?
A design thinking végül is a kreatív gondolkodás másként megnevezve, ötvözve a designerek vizuális érzékenységét az üzleti szemlélettel, miközben a problémamegoldás folyamatát különféle módszertanokkal megspékelve jól szórakozunk az ügyfélre szabott megoldás kitalálásáig.
A design thinking abban kínál lehetőséget a cégeknek, hogy tudjanak reagálni a “rohanó világunk” technológiai változásaira, hiszen napról napra új üzleti modellek és új szakmák jönnek létre. Soha nem volt ennyire szükség az ötletekre, mint manapság, hiszen a “dobozon belüli” cégek – amelyek a saját bevált módszereiken, komfortzónán belüli folyamataikon nem tudnak változtatni -, hamar hátrányba kerülhetnek. Íme egy lehetőség, hogy felvegyék a versenyt és innovatívak legyenek!
Az empátia mindenek felett
Figyelnünk kell az ügyfelek valós igényeire, problémáira és nem egocentrikusan, fejünket a saját dobozunkba dugva kell dönteni a megoldásokról. Mutatom, így néz ki egy design thinking folyamat.
…
A cikk a 365letszikra Magazinblogon folytatódik, ahol elmesélem pontosan, hogy mi volt a workshopon. OLVASS TOVÁBB!
